Különös a város. Hihetetlen, de kezdem megszeretni. Vagyis már megszerettem. Mert mindig valami olyannal jön, amire nem számítok. Vagy ez nem is a város, hanem az élet? Ma éjjel az volt az érzésem, nem akarja, hogy hazaérjek. Persze nem a rossz értelemben. Juci születésnapi…

Ezt hallgattam, amikor még fiatal voltam.

Nem tudom, hogy lehet az, hogy minden hétre, de legkésőbb minden másodikra jut valami szar. És hogy lehet az, hogy nem tudom, hogyan legyek érzéketlen? Sokkal könnyebb lenne. Hogy lehet az, hogy folyton válaszút előtt állok, és soha nem tudom mi a jó? Mi a jó általában és mi a jó…