Mi az a hátas kenyér?A helyes megfejtők jutalma a gyermeki találékonyságra való rácsodálkozás és az ennek kapcsán tapasztalható öröm. (Esetleg egy hátas kenyér is.)

1. Ma apáéknál "karácsonyoztunk" és jó volt. Emiatt meg bűntudatom van, ami nem normális.2. Komoly beszélgetések egyik oldala vagyok. Egyre gyakrabban. Biztosan azért, mert öregszem.3. A kettő majd talán…

Sosem értettem, emberek miért hozzák nonverbálisan tudtomra, hogy (fel)ismernek, ha aztán nem köszönnek. Meg zavarkolódva néznek.A nagy kérdés csak az, miért érzem úgy, hogy játszunk...és miért nem tudom, mi a tét? Végül pedig:  miért élvezem???

Különös a város. Hihetetlen, de kezdem megszeretni. Vagyis már megszerettem. Mert mindig valami olyannal jön, amire nem számítok. Vagy ez nem is a város, hanem az élet? Ma éjjel az volt az érzésem, nem akarja, hogy hazaérjek. Persze nem a rossz értelemben. Juci születésnapi…

Nem tudom, hogy lehet az, hogy minden hétre, de legkésőbb minden másodikra jut valami szar. És hogy lehet az, hogy nem tudom, hogyan legyek érzéketlen? Sokkal könnyebb lenne. Hogy lehet az, hogy folyton válaszút előtt állok, és soha nem tudom mi a jó? Mi a jó általában és mi a jó…

Hisztek az álmokban?Tudom, hogy hülyén hangzik, de én igen. És ennek megvan az oka is. Mert nem maradhatok közömbös, mikor álmodom valamit, és néhány nappal/héttel később az álombeli párbeszéd szó szerint hangzik el a valóságomban.De még ha nem is így állnék hozzá, azért…

Igazából nem egy ilyen bejegyzéssel szerettem volna kezdeni, de most jutottam el arra a pontra, amikor el kell ismernem azt mondom: baj van.Éreztétek már, hogy tényleg, igen, itt a mélypont? És milyen sz*r is az, mikor rájössz, nem tudod a megoldást. Vagy tudod, de éppenséggel…