Van az a fajta egyszerűség, amikor csak örülök valaminek.

Van az a fajta egyszerűség, amikor csak megyek valaki mellett csendben, és nincs is kedvem megszólalni, mert egyszerűen csendben jó.

Van az a fajta egyszerűség, mikor a hóesésben egyedül állsz a Hősök terén és megszűnik a külvilág és kiürül a fejed.

És ez a sok egyszerűség csak úgy egyszerűen megérint. Közelér.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.