Régen mindig a mennybe akartam kerülni. Aztán rájöttem, hogy az úgy nem lesz jó, mert ott csak kenyér van meg víz, és úgyis az összes barátom a pokolba jut. Aztán időről időre rájövök, hogy nem kell ilyeneken aggódnom, mert a Pokolból jöttem, oda tartozom. Ebbe bele.

Mostanában "legutóbb kéthetente" - de a valóságban - gyakrabban találkozom azzal a néhány emberrel, Akik. És könnyű lenne a túl sok leóra (vadász/vbk/ki ahogy ismeri) fogni az egészet, de nem. Mert az ember lehet részeg, de felfog dolgokat. Érez.És ezen az egy szón…

Mert most báb vagyok. És túl rég óta várom a tavaszt.Jó néhányan joggal mondhatnák, hogy nincs okom panaszra, mert az ő gondjaik sokkal nagyobbak az enyémeknél. Én mégis úgy érzem, hogy az elmúlt sok hónap alatt az derült ki, hogy az a gubó (tetszés szerint hívhatnám még…