A mai hihetetlenül izgalmas és élménydús nap tökéletes megkoronázásaképpen este 9 után Eddel egészségügyi öngyilkosságot kíséreltünk meg és elmentünk hintázni. És majd odafagyott a seggünk. De azért jól esett... Mert amikor hintázol, szabad vagy, de ott a lánc, amiben kapaszkodhatsz.

Aztán közben magamban arra eszméltem, hogy ha most tárgy lehetnék, hinta lennék. Végletes és billegő. Tiszta szerencse, hogy még választhatok is: körhinta?, libikóka?, vagy csak a sima hinta? Ma mindez egyszerre. (Tudom, ez némi visszalépést mutat ahhoz képest, hogy a múltkoriban épp a Willendorfi Vénusznak készültem, de majd meglátjuk, mi sül ki belőle...)

Mi a legnagyobb furcsaság? Kihintáztam magamból a hintát. Még ha csak rövid időre is.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.