itt a nevem a maga tizennyóc betűjéve'. aszt má' lenyeeetem h a hülyék nem képesek a vezetékes részt olvasás meg rohadt rákérdezés nélkül leírni, de az bazze h aláírkálom neki a mélt, odavésem h bettina bzmg bettina, erre a kívül-titkolt-belül-szőke agyával válaszol h b-r-i-g-i-t-t-a... helybő' a dunába vázz.

**

Szóval kérdem én, emberek!: hová tűntek a képességeink? Hétéves korunkra tudunk olvasni, írni. Utána mit művelünk??? Volt egy tanárom, aki mindig azt mondta: "értő olvasás, olvassuk már, mi van odaírva!" (Mert van még hely az ötödikben és nem muszáj gimnáziumba járni...) Hát, igaza volt.

(Most jön a mennyi hülye ember van rész, de csak gondoljátok oda, nem írom le, hosszú lenne, engem meg várnak a kavicsaim.)

Klassz lenne, ha csütörtökökre nem kétszer brigittáznának le ugyanazon a héten. Az a húgom neve... És még csak nem is hasonlítunk.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.